Az ezeréves Veszprém már a kereszténység felvételét követően fontos szerepet töltött be a humán tudományi képzésben. 1276-ig itt működött az ország első felsőfokú oktatási intézménye (Studium Generale). A veszprémi káptalani iskolát III. Béla emelte egyetemi rangra, és ő bővítette ki stúdiumait, a párizsi mintájára („prout Parisius in Francia”). Az egyetem működéséről nem sokat tudunk, a kor viszonyaiból nyilvánvalóan következik azonban, hogy a 12. század második felében és a 13. században frekventált volt. Erre utal IV. László király 1276-ban kelt egyik okmánya, mely a veszprémi egyháznak tűzvészben való elpusztulásával foglalkozik, és az akkor igazán horribilis összeget kitevő ötvenezer ezüstmárka kártételei között a studium generale 3000 márka értékű könyvtárát említi. A király egy másik, 1277-ből származó okirata, mely ugyancsak a veszprémi könyvtárat említi („Libris omnium scienciarum”). Az egyetem tanári karát nem ismerjük. Az elsőhöz hasonlóan, a később létrejött veszprémi felsőfokú iskolák is mind egyházi intézmények voltak.
A Kar Tanárképző Kar néven 1990 őszén jött létre egyetemi karként az akkor Veszprémi Egyetem önálló egyetemi karaként tanárok és bölcsészek képzésére. Az elmúlt 30 évben a Kar profiltisztításon esett át, így előbb Bölcsészettudományi Kar volt az elnevezése, majd 2007-től 2023 augusztusáig Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar, 2023 augusztus 1-től Humántudományi Kar (HTK) néven működik.
Az HTK bölcsészet- és társadalomtudományi, valamint neveléstudományi szakokat és pedagógus- és tanárképzést gondoz. 2005 folyamán benyújtottuk a Bologna-típusú képzés szempontrendszerei alapján elkészített összes működő szakunk BA szintű szakindítási kérelmét a korszerű és az európai felsőoktatás normáival harmonizáló törekvések jegyében, ezzel is igazolván a Kar regionális tudás- és innovációs központ szerepét. A Humántudományi Kar a graduális képzésben alap-, mester- és osztatlan tanári képzéssel van jelen, míg a posztgraduális képzésben a szakirányú továbbképzési szakok és Többnyelvűségi Nyelvtudományi Doktori Iskolája által képviseli magát.
A Kar dékánjai
1990–1998 Dr. Bárdos Jenő egyetemi tanár
1998–2002 Dr. Lengyel Zsolt egyetemi tanár
2002–2006 Dr. Földes Csaba egyetemi tanár
2006 –2010 Dr. Szilágyi István egyetemi tanár
2011–2017 Dr. Horváth Géza egyetemi docens
2017- Dr. Navracsics Judit egyetemi tanár
A Kar oktatási egységei
- Angol-Amerikai Intézet
- Germanisztikai és Fordítástudományi Intézet
- Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézet
- Neveléstudományi Intézet
- Tanárképző Központ
- Társadalomtudományi Intézet
- Digitális Módszertani Intézet
Az Angol-Amerikai Intézet által működtetett ötéves képzés első hallgatói angol-kémia szakos tanárként szereztek oklevelet. Az 1990-ben indított hároméves angol nyelvtanárképzés jelentősen hozzájárult az orosztanárok átképzéséhez, az angoltanárok körének bővítéséhez, valamint alapot nyújtott a hallgatóknak ahhoz, hogy tanulmányaikat a graduális képzésben folytassák egyetemünkön. Az ötéves Angol Nyelv és Irodalom szakos bölcsész- és tanárképzés fokozatosan alakult ki és fejlődött tovább egyszakos formában, valamint más szak-párokkal is (számítástechnika, műszaki informatika, környezettan, hittudomány, német nyelv és irodalom, színháztudomány, francia nyelv és irodalom, alkalmazott nyelvészet, magyar nyelv és irodalom, ember- és erkölcstan, nemzetközi tanulmányok). A Bolognai folyamat következtében anglisztika BA és MA, valamint angol tanári- és angol nyelvoktató bölcsész mesterszakot gondoz
A Germanisztikai és Fordítástudományi Intézet a német nyelv-, irodalom és kultúratudomány, a német szakdidaktika, a német kisebbségtudomány (német mint kisebbségi nyelv), valamint a fordító- és tolmácsképzés területén végez kutató és oktató munkát. Mind nappali, mind levelező tagozaton képzünk bölcsészeket és tanárokat, valamint fordítókat és tolmácsokat.
Kutatási spektrumunk felöleli a német nyelvtudomány, a német irodalomtudomány, a német kisebbségtudomány és a német szakdidaktika különféle témáit. Legfontosabb integratív vonulatunk a különböző kutatási területeken belül az interkulturalitás megjelenési formáinak vizsgálata.
A Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézet Az Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, az Irodalom- és Kultúratudományi Intézet és a Magyar Nyelvtudományi Tanszék összevonásával jött létre. Ezek az egységek ma intézeti tanszékekként működnek. Oktatói részt vettek a magyar alapszak, azon belül a nyelvmentor, színháztörténet, digitális szerkesztő és ügyvitel szakirányok oktatási programjának kidolgozásában, elkészítették az alkalmazott nyelvészet mesterszak alapító és szakindítási dokumentumát, az irodalom- és kultúratudományi mesterszakot, a színháztudományi mesterszakot, a nyelv- és beszédfejlesztő szakirányú továbbképzési szakot, valamint az intézet ad otthont a közösségszervezési alapszaknak is. Az osztatlan tanárképzésben a magyar, valamint a dráma- és színházismeret szakokért felelős az intézet.
2013 óta nemzetközi elismertségű külföldi professzorok is oktatnak az intézetben. A Többnyelvűségi Nyelvtudományi Doktori Iskola törzstagi, témavezetői és oktatói közösségének többségét a Magyar és Alkalmazott Nyelvtudományi Intézet adja.
A Neveléstudományi Intézet 1999. július 1-jén Zsolnai József kezdeményezésére alakult meg Pápán a Neveléstudományi Intézet. Az induláskor az Intézet kutató-fejlesztő tevékenysége átfogta a magyar közoktatás és a pedagógusképzés egészét. 2006-ban Pedagógia alapszak, majd 2008-ban Neveléstudományi mesterszak indult, 2019-ben pedig Mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő mesterképzés indulhat. A Pápán eltöltött évek után az Intézet 2017-től Veszprémben tevékenykedik, jelenleg négy szervezeti egységből áll: Pedagógiai Oktató- és Kutatóközpont; Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program Országos Központja; Közép-Dunántúli Regionális Pedagógusképzést Segítő Kutató és Szolgáltató Központ; Zsolnai József Archívum, Dokumentumtár és Kutatóközpont. Az Intézet jelentősebb tevékenységi formái: a Pedagógiai alapszakok, a Tanító alapszak a Neveléstudomány mesterszak és a Mentálhigiénés közösség- és kapcsolatépítő mesterszak gondozása; oktatás az intézet szakjain, a tanárképzésben, az óvodapedagógia képzésben a kar egyéb szakjain és a különböző pedagógus-továbbképzésekben; kutatómunka a neveléstudomány és más társadalom- és bölcsészettudományok területén; az intézetalapító Zsolnai József pedagógiai rendszerének és recepciójának kutatása; Zsolnai József-életműgyűjtemény teljesé tétele, feltárása és kutatása; az ÉKP Országos Központon keresztül az ÉKP és NYIK programok használatának koordinálása; közreműködés egyetemi és kari projektek megvalósításában.
A Tanárképző Központ jogelődje, a Pedagógia-Pszichológia Tanszék 1991-ben alakult meg.
A tanárképzésének pedagógiai-pszichológiai programja a tanszék alakulásának idején jelentősen eltért a hazai pedagógusképző intézmények programjától speciális pályaszocializációs irányultságával. A hagyományos elméleti és gyakorlati tárgyak mellett a pályaszocializációt szolgáló tantárgyi blokkban az önismereti gyakorlat, a pedagógiai helyzetgyakorlat és az esetmegbeszélő gyakorlat a képzés kötelező tartalmi elemeként szerepelt.
Míg a kilencvenes évekre, továbbá az ezredfordulóra a képzési területek bővülése és a képzési tartalmak kialakulása jellemző, addig a 2000-es évek második felében a tanárképzés átalakulása dominált, ezen túl fontos tendenciának bizonyult, hogy a veszprémi tanárképzés egyre fokozottabb szerepet vállalt a hazai és nemzetközi kutatásokban, a szakmai kommunikációban. A bolognai rendszer bevezetése döntő szerepet játszott a pedagógusképzés újradefiniálásában.
2006-ban a Pedagógia – Pszichológia Tanszék a Pedagógiai Kutatóközponttal és az Értékközvetítő Pedagógiai (ÉKP) Központtal létrehozta a Neveléstudományi Intézetet, amelyen belül új név alatt, Tanárképző Központként működött tovább. A Központ az egyetemen belüli partneregységek közreműködésével elkészítette a tanári mesterképzési szak nappali és levelező tagozatos tantervét, amelyet a Magyar Akkreditációs Bizottság 2007 novemberében hagyott jóvá.
A Pedagógia-Pszichológia Tanszéken, majd utódján, a Tanárképző Központban jelentős kutató és fejlesztő tevékenység folyt, illetve folyik. Ezek a kutatások egyénileg, valamint kutatócsoportokban valósulnak meg, a 2000-es éveket a helyi tanárképzés hagyományaiból adódóan a pályaszocializációs, pszichológiai és kommunikációs vizsgálatok határozták meg.
A Társadalomtudomtudományi Intézet elsődleges feladatának az általánosan és szakmailag művelt, a társadalomban eligazodni és kommunikálni képes, autonóm értelmiségi személyiségek kialakítását, illetve az ebben való közreműködést tekinti. A fenti célt a filozófia, a kommunikáció és médiatudomány, a politikatudomány, a szociológia, a jog és a történelem egyes részterületeinek oktatásával, valamint az ezekre épülő speciális kollégiumok, illetve választható tárgyak rendszerével kívánja elérni.
Az oktatási portfólió kiszélesítése 1999 szeptemberétől vette kezdetét az Európai Tanulmányok specializáció bevezetésével, amelyet a 2003 szeptemberében indult Nemzetközi tanulmányok osztatlan képzésű öt éves egyetemi szak indítása követett. A bolognai rendszer bevezetésének folyamatában került sor 2005-ben a nemzetközi tanulmányok alapszak (BA), majd 2008-tól a nemzetközi tanulmányok mesterképzési szak (MA), a társadalmi tanulmányok alapszak (BA) és a politikatudományok alapszak (BA) akkreditálására és meghirdetésére. 2018-ban akkreditáltattuk a kommunikáció- és médiatudomány alapszakot (BA).
Alapképzéseink lehetőséget kínálnak arra, hogy az itt végzettek tanulmányaikat bölcsész- és társadalomtudományi mesterképzés keretében folytassák.
Oktató és kutató munkáját a titkárság, a hallgatókkal való kapcsolattatást az intézeti Facebook-oldal (facebook.com/polfilantrop/) segíti.
A Digitális Módszertani Intézet a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karán 2020. május 1-jén jött létre. Az intézet a digitális pedagógia, e-learning, digitális tananyagfejlesztés, online tanulási környezetek, oktatási programfejlesztés területeken végez oktatási, kutatási, fejlesztési és szolgáltatási tevékenységet. Az Intézethez kapcsolódik a Pannon Egyetem első távoktatási tagozatú képzéseinek elindítása (neveléstudományi mesterszak, mentálhigiéne mesterszak, illetve digitális témájú szakirányú továbbképzések). Kezdettől fogva aktív kapcsolatot ápol a hazai e-learning piac meghatározó szereplőivel és online meetup sorozataival meghatározó és irányadó szakmai-közéleti szereplő hazai környezetben. 2021-től Pannon Digitális Pedagógia címmel, negyedévente megjelenő saját folyóiratot ad ki e-tanulás, távoktatás és oktatás-informatika tudományterületen. Az Intézetben dolgozó oktatók és kutatók elsősorban az e-learning oktatás-módszertan (instructional design), illetve a felsőoktatásban tanuló diszlexiás hallgatók tanulásmódszertani sajátosságai tématerületen végeznek tudományos kutatási és fejlesztési tevékenységet. A Digitális Módszertani Intézet működteti a Kar e-learning rendszerét és felelős a kari távoktatási képzések tananyagfejlesztéséért, illetve aktív szerepet vállal a képzők képzésében, különösen a felsőoktatás-pedagógia, digitális pedagógia és e-learning szakterületen.
A Karon működő központok, nem oktatási egységek
1999-ben a Kar pápai székhellyel Pedagógiai Kutatóintézettel gazdagodott, az Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program Országos Központjával és a Pedagógiai és Pszichológiai Tanszékkel szervezeti egységet alkotva 2008-ban Neveléstudományi Intézetté alakult. 2002-ben akkreditálták a Pannon Nyelvvizsgarendszert, amelyet az Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék munkatársai fejlesztettek, és azóta működik a Pannon Nyelvvizsgaközpont az Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék keretein belül. 2008. szeptember 1-jén alapítottuk az Interkulturális Nyelvészeti/Germanisztikai Kompetenciaközpontot. A tudásközpontnak az a feladata, hogy koordinálja és intenzívebbé tegye a nemzetközi interkulturális nyelvészeti kutatásokat a germanisztika tudományterületén, valamint hogy olyan nemzetközi tudományos fórumot hozzon létre, amely lehetővé teszi a rendszeres nemzetközi tudományos eszmecserét az interkulturális germanisztika nemzetközileg elismert szakemberei és fiatal kutatók, illetve doktoranduszok között. Működését – neves professzorokból álló – nemzetközi tudományos tanács segíti.
Műhelymunka, kutatás
1997 óta évente rendezi meg az Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék a nemzetközi Pszicholingvisztikai Nyári Egyetemet, és szerkeszti az Alkalmazott Nyelvtudomány című folyóiratot. Az Angol-Amerikai Intézet az America Week rendezvénysorozatot szervezi évente, és rendez angol nyelvű, az angolszász világgal kapcsolatos konferenciákat. Az Antropológia és Etika Tanszék gondozza az Iskolakultúra című folyóiratot, valláskutatásokat végez, és zeneesztétikai műhelyt működtet. Éjszakai Egyetem keretén belül is tart előadásokat. A Germanisztikai Intézet szerkesztésében jelenik meg a Zeitschrift für Mitteleuropäische Germanistik és a Beiträge zur Interkulturellen Germanistik. A Magyar Irodalomtudományi Tanszék kidolgozta Az elbeszélő diszkurzus (elmélet, történet, műfaj) alapkutatási projektet, melyet az OTKA tematikus pályázat keretében támogatott a 2003-2005-ös időszakban. Ennek keretében 2003-ban országos konferenciát rendeztek, melynek anyagát A regény nyelvei címen jelentették meg. 2005 őszén folytatták le a második regényelméleti konferenciát, melynek anyaga A regény és a trópusok címen látott napvilágot. Céljuk, hogy a magyar és az európai regény kutatásának központját alakítsuk ki a Pannon Egyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékén. A Magyar Nyelvtudományi Tanszék a Veszprém megyei regionális köznyelv kutatását végzi. A Neveléstudományi Intézetben folyamatos kutató-fejlesztő tevékenység folyik, melynek témái: a serdülők erkölcsi és kritikai gondolkodása, a kulcskompetenciák fejlesztési lehetőségei, a tantárgyköziség pedagógiai megközelítései, a curriculum fejlesztés nemzetközi tendenciáinak, trendjeinek összehasonlító pilot elemzése, a pályakezdő pedagógusok szakmai beilleszkedése, az osztályfőnöki tevékenység aktuális állapota, illetve a kezdőszakasz problémái, individuálpszichológiai szempontú életstílus-elemzés, bátorító pedagógiai konstruktív kommunikációs stílus elemzése. A tanszék munkatársai az említett témákról rendszeresen tartanak pedagógus továbbképzéseket, előadói és szekcióvezetői minőségben gyakran résztvevői tudományos konferenciáknak. A Színháztudományi Tanszék kortárs magyar drámák feltárásával, elemzésével és régi magyar drámák kritikai kiadásával foglalkozik. 1998 és 2007 között szerkesztette a Theatron színházelméleti folyóiratot. A Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézet szerkeszti a Pro Philosophia Füzeteket, amely a történelemre és a kultúrára reflektáló írások mellett a művészetelméletek, a színháztudomány, a vallásbölcselet, politikai filozófiák, társadalomelméletek, életfilozófiák, nyelvfilozófia, irodalomelmélet, fenomenológia témakörökben született publikációkat jelentet meg. A Mediterrán Világ címmel folyóiratot és konferenciasorozatot szerveznek az Intézet oktatói. A Comitatus folyóirat első száma 1991. július 15-én jelent meg, a kiadói feladatokat a Veszprém Megyei Önkormányzat Közigazgatási és Informatikai Szolgáltató Irodája látta el, 2007. március 31-éig, az Iroda megszüntetéséig, azóta a TNTI munkatársaiból álló alapító Egyesület végzi a szerkesztői és kiadói tevékenységet is.
