Profil
A Pannon Egyetem MFTK égisze alatt működő Sziveri János Intézet Közép- és Kelet-Európai Irodalmi és Társadalomtudományi Kutatóközpont az országhatáron belüli és határon túli magyar irodalmi kapcsolatokkal, valamint a magyar és az európai irodalom/kultúra közötti kölcsönhatások vizsgálatával foglalkozik mind a kortárs, mind a századforduló történelmének kontextusában.
Az Intézetben, mint szellemi műhelyben egyfelől olyan irodalomtörténeti eszmecseréket szervezünk, melyek során a legújabb filológiai eredmények megismertetésére törekszünk (20. századi magyar irodalom és történelem, valamint kortárs magyar irodalmi-kulturális párbeszédek tárgykörben), másfelől az irodalomtörténész munkatársak (együttműködésben az Egyetem más intézeteivel) önálló kutatásokat is folytatnak, nem utolsósorban a Pannon Egyetem Könyvtár és Tudásközpontban őrzött, s a Sziveri Intézet szakmai felügyelete alá került „Csáth Géza és a Kosztolányi család irodalmi hagyaték” feldolgozása révén.
Az Intézet programjai a Pannon Egyetem MFTK oktatási stratégiájához ugyancsak illeszkednek: az egyetemi hallgatókra és doktoranduszokra nemcsak az előadásaink közönségeként számítunk, hanem kutatási projektjeinkbe is bekapcsoljuk őket, valamint kreatív feladatokkal (felolvasóestek szervezése stb.) szintén inspiráljuk az adott témakörökben való elmélyülést.
Történet
A Sziveri János Intézet Közép- és Kelet-Európai Irodalmi és Társadalomtudományi Kutatóközpont 2012-ben jött létre, a Sziveri János Társaság és a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kara kezdeményezésére, Veszprém városa és a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma támogatásával.
Az Intézet az induláskor kiemelt figyelmet fordított a magyar irodalom közép-európai kontextusaira, valamint a határon túli magyar irodalmi és kulturális jelenségek kutatására, beleértve a magyar emigráció irodalmának és kultúrájának tanulmányozását. Kezdetben – kutatóintézetként, archívumként és könyvtárként – feladatai közé tartozott, hogy összegyűjtse és digitalizálja a 20. század második felének magyar nyelvű, közép- és kelet-európai együttműködésben gondolkodó, az irodalmi és a társadalmi megújulásra radikálisan törekvő folyóiratait (Echinox, Harmadkor, Hölgyfutár, Magyar Műhely, Mozgó Világ, Nappali Ház, Pompeji, Új Symposion). Emellett olyan kutatásokat is szorgalmazott, melyek az említett kiadványokkal kapcsolatos kulturális folyamatokkal, alkotói életművekkel foglalkoznak.
Az Intézet éveken át külön figyelmet fordított a névadó Sziveri János munkásságának és utóéletének dokumentálására, miután a kezdeti években a szerzői hagyatékot is őrizte és gondozta. Az egyetemi hallgatók, doktoranduszok és irodalomtörténészek bevonásával
megvalósuló kutatásokat irodalmi estek, beszélgetések egészítették ki. Az egyes programok helyszínéül nem pusztán a Pannon Egyetem MFTK szolgált, hanem – külső partnerek bevonása révén – belföldi és határon túli fórumokon is alkalom nyílt a bemutatkozásra. Az alapítók által delegált grémium tagjai Balázs Attila, Friedler Ferenc, Géczi János, Mikola Gyöngyi és Reményi József Tamás voltak. A Sziveri János Társaság jelenleg is működik, többek között ők adományozzák a Sziveri-díjat az arra érdemesnek ítélt fiatal alkotóknak.
2019-ben részben új alapokról folytatódott a Sziveri János Intézet Közép- és Kelet-Európai Irodalmi és Társadalomtudományi Kutatóközpont tevékenysége, amikor annak vezetését Arany Zsuzsanna egyetemi docens, a 20. század eleji modern magyar irodalom kutatója vette át. Bár az Intézet megőrizte korábbi, kultúraközvetítő jellegét – s továbbra is figyel a határon inneni és túli, sőt magyar és európai kulturális párbeszédekre –, immár fontossá vált az irodalomtörténeti, művelődéstörténeti és történettudományi kutatások eredményeinek népszerűsítése (és ezzel együtt a történeti perspektíva bevonása) is. Ennek eredményeként szabadegyetemi előadások szervezésébe kezdtünk, valamint a „Csáth Géza és a Kosztolányi család irodalmi hagyaték” Veszprémbe érkezése révén hangsúlyos szerepet kapott a Nyugat folyóirat korszakának és alkotóinak filológiai kutatása is.
Kézirattár
A Csáth Géza és a Kosztolányi család személyes és irodalmi hagyatékából származó, összesen 1049 tételből álló gyűjtemény tartalmaz kéziratos és gépiratos naplójegyzeteket, személyes feljegyzéseket, irodalmi tárgyú vázlatokat, leveleket, gépiratokat, novellákat, kéziratokat, műfordításokat, visszaemlékezéseket, irodalmi és zenei kritikákat, családi feljegyzéseket, valamint fotográfiákat.
Csáth Géza öröksége sajátos ötvözetét adja a Sziveri Intézet profiljának: szabadkai születésű, délvidéki szerzőként egyrészt a határon túli kulturális párbeszéd egyik alanya (a vajdasági írók művei nagyban táplálkoznak Csáth világából, lásd például Lovas Ildikó, Tolnai Ottó munkásságát), nyugatos szerzőként (Kosztolányi Dezső unokatestvéreként) pedig a 20. század eleji, modern magyar irodalomtörténet reprezentatív figurája.
A Kosztolányi családdal kapcsolatos, Sziveri Intézetben őrzött dokumentumok ugyancsak felbecsülhetetlen értékűek, hiszen nem utolsósorban Kosztolányi Dezső életrajzához nyújtanak további adalékokat, valamint családi kapcsolatai feltérképezését segítik. Az író feleségének, Harmos Ilona színésznőnek, illetve fiának, Kosztolányi Ádám írónak ugyancsak kiegészíthető az életrajza a gyűjteményben őrzött (sok esetben korábban nem publikált) anyagok tanulmányozásának köszönhetően. Mindemellett a francia–magyar irodalmi kapcsolatok tárgyköréhez kötődő tudásunkat is bővíthetik az írói levelezés Veszprémben őrzött darabjai, illetve a hazai kánon egyik legelőkelőbb helyét elfoglaló Kosztolányi munkásságának utóéletéről ugyancsak tájékozódhatunk a kutatások alapján.
A Sziveri János nevét viselő szellemi műhelyben a hagyatéki anyagnak a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karára érkezése révén nem pusztán az „élő irodalom” (beszélgetések, előadások, online közvetítések stb.) pezsdülhet fel még inkább, hanem a 20. század elejével kapcsolatos (ideértve az első világháború után kialakult, teljesen új status quo-t, a „határon túliság” mint fogalom és élettapasztalat megszületésének körülményeit) filológiai alapkutatások is új lendületet kapnak. Az Egyetem oktatóin és kutatóin kívül hallgatóink számára is felbecsülhetetlen értéket képvisel a Csáth-hagyaték, mivel olyan forrásanyagokhoz juthatnak hozzá, melyek egyedi kutatásokra ösztönözhetik őket, és még intenzívebben vehetnek részt a Tudományos Diákköri Konferenciákon is.
Az irodalmi hagyaték a muzeális értékű könyvtári dokumentumokra vonatkozó jogszabályok betartásával és a vonatkozó szakmai irányelvekre figyelemmel, a Pannon Egyetem Könyvtár és Tudásközpont (PEKT) épületében található Különgyűjteményi Kutatóteremben (I/120) került elhelyezésre, valamint szintén a PEKT területén működő Sziveri János Intézet (III/308/4–5) gondozásában és szakmai felügyelete mellett kerül nyilvántartásba, a PEKT által működtetett integrált könyvtári rendszerben.
A közeli jövőben – forrásainktól függően – tervezzük a hagyatéki anyag archiválása és katalogizálása mellett a dokumentumok digitalizálását is, valamint visszakereshető online adatbázisba rendezését. Mindemellett szem előtt tartjuk az állagmegóvás követelményeit, és a szükség esetén történő restaurálási munkák elvégeztetését.
A hagyatéki együttes filológiai kutatása során megszülető eredményeket folyamatosan publikációkban is közzétesszük, számításba véve a tudományos ismeretterjesztés és a tudománynépszerűsítés szempontjait is. Idegen nyelvű tanulmányok és cikkek megjelentetését ugyancsak tervezzük, mert fontosnak tartjuk kulturális örökségünk, irodalmi hagyományaink, valamint a századfordulón élt kanonizált nagyjaink munkásságának külföldön történő bemutatását.
A Csáth Géza és a Kosztolányi család személyes és irodalmi hagyatékából származó gyűjtemény tudományos szakmai felelőse dr. Arany Zsuzsanna irodalomtörténész, a Pannon Egyetem docense, a Sziveri Intézet vezetője. Az irodalmi hagyaték kizárólag helyben kutatható. A kutatási engedélyeket a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karának mindenkori dékánja adja ki.
További információk a Pannon Egyetem Könyvtár és Tudásközpont oldalán érhetők el.
Szabadegyetem
2022
• Egy klasszikus modern életmű rétegei: Babits Mihály. Beszélgetéssel kísért vendégelőadás. Előadó: Szénási Zoltán, az ELKH BTK Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa, a Babits Mihály verseinek kritikai kiadását végző kutatócsoport vezetője
• Az életrajzírás lehetőségei és elméletének alakulása – a háttérben: Csáth Géza. Beszélgetéssel kísért vendégelőadás. Előadó: Szajbély Mihály, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának professzora
• A Múlt és Jövő, a Nyugat és a modern zsidó kultúra megteremtése. Beszélgetéssel kísért vendégelőadás. Előadó: Kőbányai János, a Múlt és Jövő Kiadó vezetője, az azonos című folyóirat újraalapító-főszerkesztője, író, szociológus és fotográfus
• A Nyugat második nemzedéke. Beszélgetéssel kísért vendégelőadás. Előadó: Tverdota György, az ELTE BTK professzor emeritus-a, a József Attila Társaság elnöke
2021
• Nők a tudományban. Kerekasztal-beszélgetés Bollobás Enikővel, az MTA Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság elnökével, az MTA levelező tagjával és Cristian M. Rékával, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetőjével, habilitált egyetemi docenssel
• „Mi értelme van a kortárs drámának?” címmel Kovács Gáborján művelődéstörténész (a Pannon Egyetem MFTK docense) beszélgetése Székely Csaba drámaíróval
• „Jó versei teszik a poétát” – beszélgetés Kaffka Margitról és Kosztolányi Dezsőről. Online irodalmi est Parádi Andreával, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos titkárával, a Trianon100 – Édes Anna című kiállítás kurátorával
• „kertem az egész táj” – Babits Mihály esztergomi évei. Vendégelőadás. Előadó: G. Tóth Franciska, a Magyar Nemzeti Múzeum Babits Mihály Emlékházának irodalmi muzeológusa
• „Lehet-e/érdemes-e színházról írni?” címmel Kovács Gáborján művelődéstörténész (a Pannon Egyetem MFTK docense) beszélgetése Sándor L. István színházi kritikussal, színháztörténésszel, az Ellenfény folyóirat alapító főszerkesztőjével, a Selinunte Könyvkiadó vezetőjével
2020
• „Magyar kultúra Macedóniában, macedón irodalom Magyarországon” – műfordítások és kultúraközvetítés. Kerekasztal-beszélgetés Czinege-Panzova Annamária műfordítóval, a szkopjei Szt. Cirill és Metód Egyetem korábbi lektorával és Zlatko Panzov műfordítóval, az ELTE BTK Szláv Tanszékének lektorával
• „Trianon után” – a magyar külpolitika évszázados dilemmái. Vendégelőadás. Előadó: Győri Szabó Róbert, a Győri Egyetem docense
• „Balaton és borkultúra” – őszi workshop. Előadók: Bónus Tibor, az ELTE BTK docense: Legenda és mítosz a Balaton irodalmi reprezentációiban (Eötvös Károly, Térey János); Kovács Gábor, a Pannon Egyetem MFTK docense: Gárdonyi Géza és a Balaton; Arany Zsuzsanna, a Pannon Egyetem MFTK docense: Balaton-metaforák Cholnoky Viktor és Kosztolányi Dezső egy-egy novellájában
2019
• Kortárs irodalmi est az Irodalmi Jelen című internetes művészeti portál és havilap főszerkesztőjével, Böszörményi Zoltánnal, valamint a versrovat vezetőjével, Varga Melindával és két fiatal költővel, Kopriva Nikolett-tel és Pejin Leával
• Munka, erőszak, udvariasság – Kosztolányi Dezső publicisztikájáról. Vendégelőadás. Előadó: Bónus Tibor, az ELTE BTK docense
• Egy darab Európa az Appalache-hegységben: a Black Mountain College. Vendégelőadás. Előadó: Bollobás Enikő, az ELTE BTK egyetemi tanára, az MTA levelező tagja
• Találkozás egy idegennel – A Mester és Margarita a kultúrák találkozása aspektusából. Vendégelőadás. Előadó: V. Gilbert Edit, a Pécsi Tudományegyetem docens.
